További képek a koncertről.

Magyarok a Világ Urai Szövetség fellép a cigányság ellen.

Ismét HanSolos!!!!

Sajnálattal kell írnom, hogy voltak akik a helyi, tisztességes polgárokból verbuválódott zenekar helyett vagy világi táncot vagy szintén világi, ámde nem tisztességes helyi polgárokból verbuválódott USA-Ghana meccset nézték. Hát jól elbaltázták, mert a Hansolos profi szinpadon, profi cuccokkal lépett színre. Kicsit beárnyékolta az estét két incidens.

Az egyik, hogy a keverőpult mögé egy süketnémát ültettek, aki nem hallott és kérdezni sem tudott, így a dob hangos volt, az ének meg halk. Az is lehet, hogy vak is volt, mert Barna mutatta ugyan, hogy a monitor hangszórót tegye hangosabbá, de szerintem azt sem tette. Mindegy, vele is eggyel többen voltunk, mert sajnos sok lusta otthon maradt meccset nézni így nagy tömeg nem volt.

A másik incidens kicsit politikai volt. A Magyarok a Világ Urai Szövetség pólótrikójába öltözött biztonsági őr 3 üveg sör és két hordó pálinka után kipécézte magának Dektont, az alacsony cigányembert, hogy bizony ne nézze közelről a zenekart, mert megfájdul a szeme, vagy nagyot fog hallani, vagy csak egyszerűen menjen haza. Az persze nem akart engedelmeskedni, így a Magyarok a Világ Urai Szövetség embere nagyon berágott. Képriport készült erről is.

A zenekar tisztességel játszott, nagyon jól szóltak a hangfalak, már amelyik hangszerre a keverős tett hangerőt. Példányul a bass guitar teljesen halk volt, szegény gitáros otthon is maradhatott volna a Zitával, vagy nézhette volna a meccset, mint sok lusta pilisi, aki nem is jött el.

Őszintén mondom, szerintem néhány AC/DC számot jobban játszanak, mint az AC/DC, sajnos észrevehető volt, hogy a hang elcsúszott, playback volt az egész. De én akkor is jól szórakoztam, Práczky meg honnan a f*szomból tud így gitározni?????????

utolsó (pizza) vacsora

Kavarog a tömeg az utcán. Én kis szállodánk kertjében pötyögök a laptomon, és hallgatom az evanesscence fallen című albumát. A Vera már fáradt volt, fenn alszik a szobánkba. A lányok a bazársoron sétálnak, hátha levadásznak valami olasz fiatal srácot, a feleségem szintén a bazársoron remélem más szándékkal. Bár lehet hogy akkor jobban járnék, mint avval, hogy a maradék pénzünket költi halomra. Megtelt a part, kezdődik a hétvége meg az idény. Reggel hatkor már elkezdődött a parti sétány kipakolódása. Jöttek kézművesnek tűnő árusok, értékesnek, és szépnek tűnő portékákkal, velük szemben a csillogó bazársor, köztük a fekete árusok a rengeteg gagyival. Ugyanazok akik még napközben a strandon árulták a napszemüveget, táskát, ruhát, nike cipőt, most világító szemű inkább makogó mint ugató kutyát, elemes tekeredő kígyót, oázó mászó babát stb... Ma már a strandon is ilyen afrikai, marakesi piaci hangulat kezdett eluralkodni. Az árusok egyre szemtelenebbek voltak. Eleinte még ha nem néztünk rájuk az is elég volt, de később már elzavarni sem tudtuk őket. Én voltam már régen nyaralni, vagy csak ilyen maradi vagyok hogy engem zavarnak ezek a dolgok? Vagy nem így kell nyaralni? Egy biztos a bringámat többet otthon nem hagyom... de legalább nincs több unalmas utibejegyzés.

Firenze, holnap után ET haza

Na ma meg volt Firenze. Rossz szülők módjára magukra hagytuk kicsikéinket, had menjenek le a partra. Ja tengerpartra néző szoba, tőlünk 100 m a víz. Foglaltunk 2 napra napernyőt meg sezlonyt, a lányok kaptak zsebpénzt mi meg be Firenze. Na mondanom sem kell, hogy lányaink ma érezték magukat a legjobban. Napoztak, fürödtek, nutellás pizzát ettek (fúúújjj), meg a néger parti árusokat szívatták egész nap. Odahívták őket, kipakoltattak velük, és aztán panaszkodtak, hogy rossz papa, meg rossz mama nem adott nekik pénzt, és elővették, az előre előkészített félig meddig üres tárcájukat, bizonyítva ezzel hogy, komoly vásárlók lennének ők csak hát a pénz... Vera egy napszemcsit akart, és Dóri le is intett egy árust aki 20 euróért nagyon jó szemüvegeket kínált. Miután megnézték mind a száz darabot, meg talán a Verával fel is próbáltatták, jött a pénztárcás trükk, csak valahogyan belekeveredett egy 5eurós Az árus meg rá is vágta na jól van, akkor ennyiért a tietek. Így vásároltak a lányok 5euós napszemüveget.
Szóval Firenze kicsit lenni csalódás. Bár nagyon kevés idő volt rá, sok sorbanállás, és az Ufizzibe be sem jutottunk. Szép a belvárosi, vagy óvárosi rész, de például a Michelangelo tér ahol lennénék a nagyobb alkotásainak a másolatai egy helyen, az le volt zárva, és Dávid is csak a fenekét meg a hátát mutatta, a többi repro pedig eltűnt. Hiába kereslek sehol sem talállak...

még mindig bringa

Kb. olyan széles kerékpáros út mint a kávai, 4-5 bringás elfér simán egymás mellett rajta, mellette a rendes úton 2 országútis egymás mellett, szépen beszélgetve, mögöttük meg az autók szépen türelmesen. Amíg látom őket 3-400 méter alatt összegyűlik vagy 8 autó mögöttük, azt egy sem dudál. Bárki aki megpróbálná ezt magyarországon, vagy megvernék, vagy letartóztatnák, de az is lehet, hogy kivégeznék. Eszembe jut amikor Gyöngyösön mentem így keresztül, ahol van egy használhatatlan biciklis út(az országútim kereke helyenként eltűnik a repedésekben, keresztben pedig 20méterenként akadály), 3-4 alkalommal is próbáltam az autók között megbújva előre jutni de mindannyiszor feltessékeltek a kerékpár útra a rend éber őrei. Hol udvariasan, én nem tehetek róle tudom hogy szar az út de a szabály az szabály. Hol pedig agresszívan ha nem megyek fel feljelent!!! Legdurvább a Dunakanyarban volt. Kerékpár út, de a végét jelző tábla kb 300 méterrel előttem. A kerépárúton ténfergő részeg óvodások, mondom nem gangolok beléjük ezerrel, bekötő illetve kikötő úton, az autók közé gurultam. Rögtön SZIRÉNA!!! mondják visszamenjek a biciklis útra! Kerülöm a csoportot, de egyébként is itt kijön az útra a bringásút. Bevágnak elém, leszállítanak a bringámról, átsétálok az árkon, meg az óvodáscsoporton, tekerek 50métert biciklisút vége, ismét az országúton vagyok. Kb 400 méter után az útról a szembejárdára vezetődik a kerékpárosút. Baker ott állnak a végén és nézik, felszenvedem-e magam a 10cmes járdaszegélyen keresztül, a gyalogosok közé. Mosolygok és persze felszenvedem. Öltek már kevessebbért is. Teljesen bűnözővé tett a kerékpárom, érzem én lettem a társadalom rákfenéje, vagy valami ilyesmi. De a történetnek még itt nem volt vége. Kismaroson a bringásokat kivezetik a dunapartra, de onnan nem tudok közvetlenül feljutni a házunkhoz. Mindenképpen kell megint legalább 300métert a 2/a úton tekernem. Egy életem egy hal álom, spdben nem tudok ennyit lesétálni, gondoltam leveszem a cipőm és mezítláb, de az olvadozó aszfalt miatt ezt is elvetettem.A félelem a csontomig hatolt, de aztán belevágtam. 50-re felgyorsítottam, mindjárt itt a vége, ott a bekötőút. Késő. Lassít mögöttem az autó mellém húzódik, tekeri le az ablakot, mondja húzódjak le. Utolsó erőmmel még egy erőset nyomok pedálon, lefordulok hátra sem nézve át a vasúti átjárón, fel az úton. Váratlan manőveremmel lerázom őket. Remélem nem követnek, nem jegyeztek meg, és nem köröznek. Azért még napokig nem merek tekerni, inkább csak futkározok a Börzsönyben.
Egyébként itt Olaszországban az idő szép, a lidó kicsit unalmas, meg drága, mindekinek kitartást otthon.

sétáltunk a viharos parton

Nem gondoltam volna, hogy szabadság alatt így el tud fáradni az ember. A lányaim azt tervezgetik, hogy fogják kipihenni az utazás fáradalmait. Ma a tegnapi tartalmas nap után, olyan tartalmatlan bícsest terveztünk. A testvérvárosunk hegyek között fekszik. Igazi bringás terep. Ki van írva az út mellett egy csomó helyen, hogy figyelmesen vezess bringások!!! Nagyon szimpatikus. És ez olyan főút mellett van kiírva, mint a mi 4es utunk. Minden tele olasz mezbe öltözött országútizókkal. A tengerparton is csapatostul tekeregnek. De az igazi szívfájdalmam, meg örömöm is itt a hegyek között a szerpentineken látni őket. Irigykedek. Szóval ma lementünk a földközi tenger partjára. Néztem is hogy ezen az oldalon sokkal kevesebb lidót, fürdős tenzserpartot jelölnek a térképen. Mondom itt nem akarnak fürdeni? Basszus itt nincs szabadstrand. Mindenhol magánkézben levő strandcsíkok, napernyőkkel meg slezlonokkal. Így mondta ki árpi! Szóval belépőt nem kell venned, csak egy ernyőt meg széket bérelned, és akkor használhatod a strandrészt, wct, stb... Nekem az ilyesféle nyaralás kicsit erős, de hát a lányaimnak bejön. Szálloda, sétány, üzletsorok. Viharos szél hatalmas hullámok. Remélem Firenzébe még bejutunk. Az a 'tökös' csávó az ufizziben azért felkeltette az érdeklődésüket. Az esti pizza ma is tökéletes volt. Nem tudtam hogy a vékony tésztást is szeretem. Megint jól elbeszélgettünk MARCO-val, de most csók nem volt. Eszte caffe es fantastico, but italiano girl is not bene, just hungarien. Na kb így...

pisai ferdetorony

Na 4 nővel bejárni Olaszországot nem egyszerű dolog. De mára már egész jól összerázódott kis családunk. Ma jó turisták voltunk, és szépen városnéztünk. Először Luccába mentünk olasz illetőségű, pilisi ideiglenes lakhelyű Umbertó vezetésével. Mondta úgyis dolgozik 8tól, bekísér bennünket, meg idegenvezet is kicsit. Mondtuk nekünk is jó a kilenc órás indulás, és amikor 9.20kor hívtuk, hogy pár percet késünk, még akkor sem roppant össze. Lucca gyönyörű kis város, az időnk meg véges, úgyhogy csak mintegy 6 órát sikerült ott eltöltenünk, hogy még legalább 2 óránk maradjon Pisára. Na az a torony ahogy Fanni lányom mondta, tényleg nagyon ferde. Annyi ember van, hogy 2 napra előre kell megvenni a jegyet (na mondjuk ez kicsit túlzás, de így hétköznap 3-4 órás előjegyzésre lehet jegyet kapni), és az ára is elég borsos. A mi kis szegény pilisi hátrányos helyzetű családunknak mintegy 20ezer forintjába került volna, a 15 perces feljutásosbámészkodás. Még egyenes toronyba se, nem hogy ilyen összevissza ferdébe. Helyette fotózgattunk meg aludtunk a fűben. Minden ember készít egy-két olyan fotót, hogy beáll és kezével maga elé nyúl a semmibe, mintha támasztana valamit, aztán a fotográfus addig ügyeskedik, amíg nem tud olyan képet csinálni, mintha a tornyot támasztanád a kidőlés megelőzése végett. Ami kívülről nézve egy blőd, hülyeségnek tűnik, hogy valaki ott tájcsízik a fűben aki meg fotózza mondja még így még úgy, aztán együtt, nagyokat vihognak a képen. Az első 2000 embernél azt mondod ezek hülyék, de aztán mégis csak elkap a kíváncsiság, és te is csinálsz pár ilyen képet. Aztán mikor vínnyogva nézed vissza, felnézel és ugyanazt a megvető tekintetet látod az újonnan érkezők szemében, ami szerintem az enyémben is volt. Ezek meg mit bohóckodnak itt???? Ma volt az első nap, hogy nem ettünk se pizzát, se tésztát. Mondjuk nekem kicsit hiányzott... Vacsora a tengerpatron, köveken ülve, naplementét nézve. Toscanai zsemle, pármai sonka, paradicsom, sajtok... Színek és ízek kavalkádja.

Áginak a helyes megfejtésért

Talán olvasható a Patay kastély története a képen.
Szomorú, hogy ez a kis kastély is a szockó rendszerben művelődési ház lett, és jellemzően lepusztult a végtelenségig. Akkor a népnek kellett mindent adni, stb.
A bejárat mellett látható egy kis tábla: Fáy András Művelődési ház. Gombán minden Fáy András, mert az 1700-as évek végén Fáy András szülei itt laktak vagy ide költöztek. (azt hiszem)

Gratulálunk a helyes megfejtőnek!

"a helyes megfejtők a végére maradnak, fasírtot esznek és néha vakarnak a fejülön egyet, hogy mi lehet öt betű és a szívhez szól....hegedű? Nem, mer' az hat betű..."

(ebben a fasírt a Zsolté. ;-) )

itt mindenki tudni pilis lenni jó hely

A napsütötte Toscanában eddig állandóan zuhog az eső. Szerintem a helyiek nem is láttak még ennyi vizet. A feleségem állandóan, a lágyan hajló domboldalakat keresi a fa alatt árnyékban borozgató öregekkel. Csak eddig nem volt árnyék, aza baj... A reggelit a csengetett mylordból ismert Maybel szolgálta fel. Hozott 6 szelet kenyeret, meg 7 szelet piskótát, egy darab vajat, meg egy csupor lekvárt, és megkérdezte:ok? Jó lenne egy kis tej meg kv de egyébként ok! Behoztam a kocsiban érlelődő élelmiszereinket, és megkérdeztem: nem baj ha ezt is kipakolom? Azt mondta őt nem zavarja. Félek holnap már kenyér se lesz...

Megyünk lefelé sétafikázni Piazza al Sérchióba, megállítanak az úton. Pilis? Magyarország? Marco az a PIZZÁS fiú. Feleségem az orrát bámulja, meg a száját ahogy formálja az olasz szavakat. Úgy látom egyre jobban tetszik neki a felhős, hegyes Toscana. Megbeszéljük az esti pizzázást, majd megyünk... Búcsú. Egyébként milyen nyelven beszéltetek? Én angolul, ő meg olaszul. És te tudsz olaszul? Csak amennyit nagyon muszáj...

Mikor fog má nap sütni? Küldjetek egy kis jó időt!!!

Ma már rendeltem is. Játszottam orvososdit. Umbinak be van gyulladva a szeme. Elővettem a csomagtartóból egy szemcseppett, Mondtam 5x naponta. Ő meg adott magyar szilvapálinkát. Jó csere volt. Kicsit köhög is, gondoltam arra is adok valamit, hátha csinál a felesége egy kis borsófőzeléket, vagy kelkáposztát. Hmmmm.....

Minő meglepetés, a vacsora pizza volt. De jó volt. A feleségem még lesmárolta a pizzás fiút és azt hazudta(nekem is), hogy ezt a Szara küldte. Én elhittem!?

uti jegyzetek

Már 4. napja Italia aztán még nem kreháltam semmit. Gondoltam hát jegyzetelek. A szerdai elinduljunk ne induljunk után aztán P.Csaba parancsára majdnem délben nekivágtunk az ismeretlennek. Régóta tervezgettem már, Hogy 2 hétre családommal körbejárjuk Olaszország egyes nevezetességeit. Persze tengerpartis, kicsit városnézős is, meg sok-sok utazásos is. Azért nem annyira kasásosan, pálcikaember pontos időbeosztásos, hanem inkább olyan én -féle, ahogy esik, úgy puffanik. Ez sem teljesen jó mert azért így néha kislisszan az idő az újjaink között.

Szerdán elindultunk, és már este 7kor a tengerparton sétálgattunk. 8kor már szállásunk is volt. Egy kétszobás apartman, nagy étkezővel gusztustalan fürdőszobával. Mondjuk nekem semmi bajom nem volt vele. Csütörtökre strandos napot terveztünk, és aztis csináltunk. Borús idő, közeli part futás, úszás, napozás leégés. Este az utazási iroda által szervezett, retro buli. Helyi énekes, Amstrongos, helyi bűvész Urigelleres villahajligató, a szomszéd pizzéria pincére. Séta, pizza, tengerpart.

Pénteken Velencei nap. Autóval a töltésúton be, parkolóház 8. emeletén landolás. Séta, kv, rossz süti, jó pizza, aztán gondolázás. Most sem jutottunk be a szent Marco bazilikába, és a dózse palotába. Visszafelé vizibusz. Nagy élmény!!!! Meg Velence is az. Mindig az.

Szombat az utazás jegyében. Viharos utazás, viharos érkezés szó szerint is. Umberto a pilisi lányokon keresztül intézett nekünk szállást. Kis szobák, rögtönzött vacsora. Megint tészta, már a fülünkön is. Mindenki főzeléket akar meg fasírtot. A vihar éjjel is tombolt. A lelkekben is. Mi lesz holnap?

Találós kérdés

Ez hol van és mi ez?

A helyes megfetők között újabb képeket sorsolunk ki. ;-)

Monori öreg ház

Monor Péteri felé vezető főútján is van egy öreg ház, már nem lakják, de biztos tudna sokat mesélni az a fa homlokzat... Nagyon jól néz ki a kis ház a jellegzetes 70-es évekbeli ronda monstrumok között.

Új fényképező - régi házak.

Vettem egy új fényképező gépet, ez jó apropót szolgáltat arra, hogy az ember lelkesen lefényképezzen mindent, tanulgassa a fortélyokat, stb.

Ezt a házat azonban már régen le akartam fényképezni, Ceglédbercel főutcáján van. Nagyon amatőr vagyok az építészezhez, fogalmam sincs, hogy ez kb. mikor épülhetett, azonban úgy érzem, hogy a tulajdonos, az építtető valami különleges figura volt, esetleg a környék földgazdája, nyilván nem volt olcsó...és megfigyelhetők rajta a kor jellegzetes dolgai. Igazi földesúri birtoknak gondolom.

Érdekes a villanybevezetés a házba, még nem szigetelt kábelen hozták be az áramot, hanem porcelán szigetelőtestekre kötve, ahogy ma a karók közöt viszik. Érdekes továbbá a torony imitáción a kisablak, milyen szép kis iparosmunka volt, ilyet ma is csak egyediben lehetne legyártatni, nyilván silányabb minőségben, nem kapható a Baumaxban ;-)

A vakolat díszei is szót érdemelnek, kicsit görögös imitációk, anno ezt nem volt egyszerű megcsinálni, nyugodtak lehetunk, hogy nem hungarocellből vannak.

Az ablakok formája, arányai is nagyon jók, szóval összeségében egy szép terv volt ez annak idején.

Remélem nem valami hülye kezdi el majd felújítani és tesz bele műanyag ablakokat.

hétköznapicsalódások

Még csak szerda van, de már egy csomót csalódtam a héten. Már az is egy nagy csalódás, hogy ezek nagy része kellemes csalódás volt. Tulajdonképpen ez is egy kellemes csalódás hogy a csalódásaim nagy része kellemes csalódás... Na hagyjuk ebbe belekavarodtam.
Nem indult nehezen a hét, a hétfői nagyroham elmaradt. Még majdnem sportoltam is, de aztán elmúlt. Van két kismacskánk, és az anyjuk Zorri, a levendula bokrokból tovább rejtette őket a télikert tető szigetelésébe. Oldalt ő, vagy valaki más felfeszített két kis lambéria darabot, és be a züveggyapotba. Tuggya, hogy onnan ki nem szedem. Mondom a feleségemnek, ha majd kihozza őket, becsinálom a lukát. Istenem de szép ez a nagyar nyelv. ebből a mondatból aztán nem derül ki, sem az hogy ki hozza ki, sem az hogy kinek a lukát csinálom be. Megjegyzem futásúszás után vagyok, és csak nem egyszerű gondolatok jutnakeszembe. Szóval Zorri ezt meghallota, és valószínűleg Lukát védve (my name is Luka...), és tervemet keresztezendő, egyszerre csak egy kismacskát hoz le magamutogatni. De mi is megbeszéltük az Andival , hogy túljárunk az eszén. Amikor gyanútlanul, mikor én nem vagyok otthon, csak úgy véletlenül, lent van mindkét kismacska, csak egy telefon, és én már hagyok is papot meg csapot, és hazarohanok lukbecsinálni. Kétszer is azt hittem itt az idő, és gyakorlatilag a 6. telefon csörgésre már hazaértem a rendelőből. Először csak azt akarta megkérdezni mi legyen az ebéd, de mondta jó lett volna telefonon is. Másodszor meg csak pénzt keresett, de nem talált. Egyenlőre 12-36oznak a macskák. Nappal a lábtörlőn dekkolnak, utána 36 órás üveggyapotszolgálat. Bár a lábtörlő sem mindig fenékig tejfel, mert Lilla keresztlányom miután látta, hogy a nagymacska nem kap enni kétszer is telerakta a macskatálat kővel. Ami a bennemaradt ételízeket átvéve, a cickányoknak nagy falat lett volna, de a vau-vau jóízűen elfogyasztotta. És mikor meghallotta, hogy arról beszélgetünk, hogy milyen nyeszlett ez a kismacska, ő elébe ment a dolgoknak és a mellette álló cserépből vett virágfölddel el is hantolta a kiccicát. Azóta már többször is. Remélem az állat védők nem veszik észre, mi folyik itt Miskolcon, mert nem szeretnék élvetemetés miatt, állatbíróság, vagy igazi elé kerülni.

széphétfőt annak aki nem ismeri

Hívás. Először csak a a rendelőben várt egy beteg, majd jött a terepmunka. Liliom 10 előtt valaki fekszik az úton. Qrva részegek gondoltam. A sofőr is rossz hangulatban vágta mögém a kocsiban a táskát aztán nekivágtunk. Szirénázva értünk a helyszínre, ahol csodák csodájára békésen szendergett a kerítés tövében egy jó kedélyű alkoholmámoros. Helyzet?
Elestem.
Mér, bringázott?
Nem bringáztam doki, nem látod hogy nincs is rajta lánc?
Mondom látom, akkor meg?
Csak toltam.
És?
És…. elestem.
Felállás nem megy?
Az már régen nem…
Pia volt?
Volt, de nem ennyi.
Nem mennyi?
Ennyi, hogy ekkorát essek.
Akkor mi a gond?
Nem adtam be az insulint.
Cukros?
Ja.
Mióta nem adta be az insulint?
Két éve.
???
nézem a cukrát 5.5 mondom ez tökéletes. Mindent rendben találok mehet haza. Igen ám csak hogy? Hívom a rendőröket, Cegléden vannak. Hívom a Polgárőröket sehol senki. A segítő szomszédok már körülöttünk. Itt ne hagyják, vigyék haza. Nézek a sofőrre, ide nem ül be mondja. Hogy aztán szagolhassam hetekig ezt a bűzt. Gondolkodunk . kint hideg van beülünk az autóba. A nagy ő meg a kerítés tövét támasztja. Jönnek a szomszédok meg az ötletek. Legalább húzzák arrébb ne az én kerítésem tövében fagyjon meg. Ne izguljanak maradunk vele egész este majd melegítjük.értetlenül néznek rám. Már intézzük a szállítást. Magunkra maradunk. Mi meg a gondolataink. Felvillan egy halvány remény sugár. Először csak viccesen megjegyzem:
Hívjuk a halott szállítókat.
A sofőr először elképed, szeme kerekedik. Magamban röhögök, ezt jól megleptem. Tárcsáz. Mit csinálsz ?
Halló, ügyeletről vagyok Misi. Lenne egy szállítás….közterület Liliom 10 elől…nem annyira hulla még…
Most ő röhög én képedek. Ez tényleg kihívta a hullásokat. Elindulunk, mintha minden rendben lenne. Megöl a kíváncsiság, de nem kérdezek. Aztán kitörök. Mondja má valamit b..meg.
Megyünk ledumáljuk.
És a tag ?
Addig pihen a kerítés tövében.
A szolárium előtt találkozunk a hullaszállítók vezetőjével, Évával. Vigyorog.
Misi, te mindig hülyítesz.
Meglát engem. Akkor már tudja komoly.
Gyereke ezt nem lehet valaki meglát bennünket.
Ez parancs mondom induljunk, nincs kedvem ezzel foglalkozni egész este.
Először azt hittem vicc. Mondom neki nem az.
A helyszínen meglepett arcok. A fazon értetlenül néz rám ahogy kiszállok a halottas kocsiból.
Ennyire szar a helyzet doki?
Nem. Csak nem találtunk más szállító járművet.
Nekem jó…mondja.
Cica hopp! Lánc nélküli bringa is beugrik, s már gurulunk is haza.
A ház előtt, egyetlen rántással kirántjuk az autó tepsis részéből, és mivel a nadrág valahol elakad abból is. A szexibugyi is lecsúszik a nagy sietségbe. Öltöztetés, séta, rumli.
A hadművelet végével, még felhívom a rendőrség központi ügyelet vezetőjét.
Nem kell az autó, elintéztem.
Bocs doki nem tudtam előbb küldeni senkit. Ja… hogy sikerült elintézni?
Elvitték a hullások.

egy asszony illata

Na elmentem tekerni! Max. 2 óra. A single speeddel egyébként se bírnék többet. Csak hogy mozogjak kicsit. Ez a bringa is Kasa féle építmény. Az a jó benne hogy egyesíti a monty, országúti, és paraszt (ahogy lányaim mondják a mezei egysebességes nagymama féle) kerékpárok hátrányos tulajdonságait. Nem lehet váltani, hegyre nehéz, lejtőre meg lassú, síkon meg kényelmetlen hosszú távon. Dehát régen is csak ilyen bringák voltak. Meg edzeni ez a jó. Masszív, nehéz, és folyamatosan az az érzése az embernek, hogy de jó volna egy kicsit könnyebben vagy gyorsabban tekerni. Dógozzá meg a kilométerekért! Nahát ezért használom én csak 1-2 órás tekerésekre, jellem formálásra. Annyira szép idő volt, jó volt a kv farmoson, hogy inkább töltődni éreztem magam, nem merülni. Szele előtt még megelőzött egy autó, csinos nő (csaj?) ült benne, szerintem még rám is mosolygott, ahogy elment mellettem, és illatával hosszan kijelölte a nyomvonalam... Na ezért a részért biztos kapok itthon, de nem lekváros fánkot. szóval 3 óra telt el és még mindig tekertem. Annyira gáz ez, hogy normális emberek szépen csinálgatják a kertjüket, füvet nyírnak, autót takarítanak, mosnak... Én meg csak eltekerem a zéletem egy részét meg ilyenek. Benne voltam a tápióság szívében, kellemes pofaszelem volt, edzésen ez ajándék, és Tápiószelénél még beiktattam egy 20km kerülőt, Tápiógyörgye, Újszilvás felé. Gyönyörű az a rész. Főleg most szép zöld meg vizes minden. Olyan volt a levegő mintha őserdőben tekernék. Vettem isotópos italt magamhoz, ami a tejes kvval reakcióba lépve, hagy ne ríjjam mit csinált. Innentől kezdve 16 kmes etapokra osztottam a távot, közben csináltam még pár guggolást, integettem a P.Áginak aztán mondom innen teljes erőből szerelem, meg nyár. És amikor az ember már-már legyőzhetetlennek érzi magát, defekt!!!!!!!! És hol? Azon a részen ahol se előre se hátra csak nyomja meg a piros gombot és nyugodjon békébe. Se bekötő út, se egy hely, ahol meg lehetne állni. A kocsik ezerrel, az út mellett derékig érő csalán. Mint minden jónak ennek a tekerésnek is azért vége lett egyszer. Káván nem éreztem úgy hogy hazáig valaha is el tudok tekerni. Levékonyodva énekeltem: Lobog a hús a csontokon, széllel szemben a képzelet... Meg is jegyezte a felségem mikor haza értem hogy nem nézek ki túl jól. Na ezt én is így éreztem. Mérleg meg 5kgmal kevesebbet mutatott. Pedig azt hittem eleget ittam...

mami ndenki szív?

A mai termés egy halott, meg egy psychiátriai beutalás. Lassan én is beköltözök az alagsorba. A melegfront hatására mindenki meg van őrülve. Igaz hogy egy helyettesítést is beszoptam de úgy rendesen. Pedig olyan sok szép dolgot terveztem mára... A kapuban már lekapcsoltak. Igaz hogy csak 2kor kezdtem volna rendelni, és csak papír gyilkolás miatt mentem be a rendelőbe 1kor, már a kapuban lekapcsoltak. Félrészeg vagy talán teljesen az, emberszabású, meglátta a Lada níveámat ahogy a kapu bejáratban kényszerből várva a nyílását, bedokkolódtam. Rohant felém anyám... Mondom ez nem méri a távolságokat. Úgy TJ Hookeresen átgörgött a motorháztetőmön, és mintha ez lenne megközelítésem legtermészetesebb módja, kurblizva mutatta hogy tekerjem le az ablakot. Csinált még pár törzskőrzést, aztán: Most rendelsz főnök? Csak egy Beutaló kell Monorra, a sebészetre. Kicsit azért várni kell, még beindítom a gépet. Alighogy beértem már kopogtak. Ugyanő volt. Egy frissen szült kismamát, kisdeddel a kezén kísért be! Behoztam őket, ne kelljen már várniuk a sok beteg között. Köszi. Mondtam menjen ki mindjárt adom a beutalót. Még kifelé mentében beköldött egy férfi beteget. Ne kelljen már neki is várni. Mindhárman értetlenül néztünk egymásra. Ha a kisgyerek nem kezd el bőgni, még mindig ott állok lefagyott hardverrel. Mondtam a férfinak kifelé. Ő mondta nem érti hogy került be. Elláttam a kismamát, és aztán jöttek tovább a váratlannál váratlanabb fordulatok. Nem röhögtem magam halálra, bár így visszanézve akkor lehet kevesebbet vett volna ki belőlem.

Kutyák

Kicsit szomorú bejegyzést kell írjak, történt ugyanis, hogy apáméknak mindkét kutyáját megmérgezték. A 7 hónapos Tapit és anyját a 8 éves Betyárt is. Reggel már habzó szájjal feküdtek, az állatorvos diagnosztizálta, majd megelőzve a további szenvedést elaltatta őket. Én megértem, hogy több embert megijesztetek a kerítésnél, néha a szomszédokat nem hagyták aludni, de azért ez túlzás. Az emberek nem veszik figyelembe, hogy egy kutya a gazdájának, a családnak sokkal többet jelent, mint egy állat a kertben, Zsófi még beszélni nem tud, de az első mindig az volt, hogy megsímogatta őket, és ahogy pénteken este mondta neki, hogy holnap megyünk a papához, akkor csak annyit mondott: vauvau, jelezve, hogy ugye a kutyák...
Fanni, aki már nagyobb azonnal kereste, de elmondtuk neki, hogy kutyusok elmentek... nem nagyon értette, hiszen születése óta ott ugrált, aztán ugráltak körülötte.
Amióta hugomék is elköltöztek Pilisről a kutyák kiemelt szerepet kaptak a család életében, amit én csak részben értek meg, de elfogadok. Reggel apámat a kerítésig kisérték, este már várták. Autóink hangját már messziről megismerték és örülve vártak minket. Talán kerítésen keresztül ordas fenevadaknak látszottak, de kedves és gyerekszerető kutyák voltak.

Voltak.

heti filmnemajánló

Perzsia hercege az egy övön aluli ütés. Nagyon kedves "ismerősöm" ajánlotta, pontosabban említette a filmet, amitől kedvet kaptam. Többek szerint ez egy egyszermegnézős kategóriába tartozó alkotás. Szerintem meg inkább a kihagyható kategória. Kicsit a yamakasi hangulatát idézik az akrobatikus mutatványok, ugró számok, bár sem a szereplők sem a rendező gárda nem tartalmaz egyezéseket. Bár a producer a helyszínelők sorozatfüggői számára ismert Jerry Bruckheimer, ez sem emel az alkotás színvonalán. Bárgyú történet, közepes szintű látvány elemekkel, ismeretlen szinésztehetségtelenségekkel. A filmet 12 éven aluliknak felnőtt felügyelete mellett ajánlják. Én is 12 éven aluliaknak ajánlom, de a felnőtt felügyelet valószínűleg unatkozni fog. A port.hu jó kritikát kapott. Ne higgyetek nekik. A Krámer fiúk viszont nézzék meg, nekik tecchet! A történetben szerepel egy tőr, végén egy drágakővel, amit ha megnyom a használója, visszaforgatja vele az idő kerekét. Hát én megnyomnám, visszamennék addig a pillanatig amikor kezdődött, és nem nézném meg.

mágneses vihar

Csak átszaladok a Csabához. Már megint elmész itthonról. De tényleg csak átszaladok, egy filmet hozok aztán jövök. Mennyé, úgyse tudlak visszatartani.
Merre jársz? Mindjárt jövök, de jó hogy jössz... Mért mit kell segíteni? Csak ledobáljuk a teherautóról az ágakat. Ok.
Lendületből könnyű volt felgurulni a fűre. De ahogy próbáltunk a kerítés mellé gurulni, a monszun viselte talajon, a teherautó első kerekei rögtön elsüllyedtek, a hátsók pedig pörögtek a vizes füvön. Se előre, se hátra. De ez olyan föld amibe ha oszlopot akarunk leásni, kell hívni egy oszlopfúró embert, mert az ásó nem megy bele. Spanifer, traktor, előre rángatás majd ágdobálás után hátra, meg oda meg vissza. A kertet is felszántottuk, a füvet kikapartattuk, egész jó kis rally pályát rittyentettünk ott a kert első részén. Afrika? Bamakó? Sivatag? Offroad? Na haggyá má... Még ettünk egy kis kolbászt, meg ittunk egy kis pálinkát. Ez aztán férfias cselekedet volt. Szétbarmolni a kertet?
Na milyen filmet hoztál? Filmet???? Azért mentél, nem? De. De azt elfelejtettem... Akkor meg mit csináltatok eddig? Na mindegy, nem is akarom tudni. Férfiak...