2010. augusztus 17., kedd

Vidék





Voltam vidéken, a Zala megyei Orosztonyban, ahol egy rokonnak van birtoka. Ez egy zsákfalu a Kis Balaton mellett, csodaszép vidéken. Íme pár hangulatos kép.

Kispál búcsúkoncert

Na, ha már fesztivál, én meg elmentem a Kispál búcsúkoncertre. Egyedül mentem és majdnem visszafordultam a bejárattól, mert a hömpölygő tömeg nem hömpölygött, hanem egy helyben állt. Nagyjából 45 perc alatt tettünk meg 20 métert és úgy jutottam be a szigetre. Magam is meglepődtem, hogy milyen türelmesen végigálltam a sort, azt hiszem mire megöregszem türelmes leszek. Szóval ekkor még azt hittem, hogy ezt a csatát megnyertem, mert úgy képzeltem, hogy most is úgy lesz ahogyan volt, kicsit hátrébb állok, ahol már nincs "Joszkele adj nekem is egy sört" és szépen leülök a fűre és hallgatom a már unalomig ismert Emesét meg a többit. Ez volt a terv, a valóság meg nem ez. Annyi ember volt, hogy a nagyszínpad előtt a büfék által meghatározott félkörívben SEHOL nem lehett úgy állni, hogy legalább egy majom ne nyomja az izzadt testét hozzád és ne fújja a füstöt a pofádba, illetve ne locsoljon le sörrel. ISZONYATOS tömeg volt, ennyi embert még tévében sem láttam egy helyen, nemhogy élőben. Sajnos a tömeg miatt nem is tudtam magam átadni a zenének, úgyhogy a vége előtt pár számmal átvergődtem magam a tömegen, néhány ember sörét a pólómra öntöttem, pár lábra ráléptem, pár izzadt testhez hozzádörzsölődtem és röpke fél óra alatt kijutottam a tömegből.
A koncertre nem emlékszem, biztos jó volt. Azt tudom, hogy a Következő buszon-t a Kiss Tibi énekelte. Úgyhogy a következő buszon rajta lettem én is.

2010. augusztus 9., hétfő

fesztiválok hálójában

Mindenki biztos a fesztiválokon, fesztiválozik. Mi is kipróbáltunk egyet családi körben. Ez az ördögkatlan volt az. Mit jelent ez fesztivál? És milyen hülye egy szó... Most meg kezdődika sziget fesztivál. Ott már sokszor voltam, Práczkival el is terveztük hogy ottalvósak leszünk. Ott alszunk majd a metalhammer sátorban. De vissza a gyökerekhez meg a villányi borvidéken rendezett ördögkatlan fesztiválra. Hát nem tudom. Kapolcs után (ahol idén ugyan nem voltam) ez egy békés kis családi buli volt. Naponta vagy 3-4 szer találkoztam a quimbis Líviusszal, feleségem meg a Kiss tibi funokkal vonult helyszínről-helyszínre. Lehet ebben a genetikában valami mert mióta a lányaim meglátták Kiss Tibit, azóta ők is függők lettek. És biztos nem tőlem örökölték. Szóval NAGY megtiszteltetésként Berecz Anrással pálinkáztam, és a Mucsi Zoltánra is vagy 3szor ráköszöntem, mert azt hittem ismerem. Olyan ismerősnek tűnt a zarca. B...meg persze hogy ismerősnek tűnt ez a Mucsi. Tehát hangulatos kis fesztivál volt kevés programmal, és KIRAKODÓVÁSÁR sem volt ami nagyon sok pénzt és időt meg feszültséget spórolt meg. Persze kicsit azé jó lett volna szeretek szép dolgok közt sétálgatni, és néha megsímogatni egyet-egyet. Na csak úgy a komplex élmény kedvéért. Persze ez nem igaz mert hazugság, de az igen hogy szeretem ezeknek a vásároknak a hangulatát, meg a csülök ízét, meg a langallót, megasztár. Egyszer elindultam, hogy végigbiciglizem a résztvevő falvakat, mindenhol megállok iszok egy pohár bort, és csak úgy elvagyok a világban. Oda is értem az első pincesorra, megálltam, kinyújtóztattam fáradt tagjaimat, odasétáltam egy nyitotthoz az ajtóban viszont megtorpantam. Űristen én nem szeretem a bort. Megalázó felismerés után felültem a brinyiglimbre és dühömben tekertem 50kmt. Hogy lehettem ilyen hülye, hogy azt sem tudom, hogy nem szeretem a bort. Annyira sokkolt a felismerés, hogy Ákos barátom este levitt egy pincébe, Gy. Katával együtt aki vállalta hogy helyettem is iszik, de a végén már nem tudtuk ki iszik ki helyett, de nem is érdemes ezen pörlekedni. A borkóstolást babgulyás tette komplex élménnyé, meg valamilyen koncert, de arra már nem emlékszem...

2010. augusztus 5., csütörtök

Sehol senki....



Lefényképeztem azt a pilisi ajtót és tető szellőzőt, amiről már írtam korábban. Nem akarok keseregni a mai megoldásokon, a Baumaxban vásárolható műanyag tetőszellőzőn, meg a sok kínai vacakon, de nagyon sajnálom, hogy ma már ilyen nincs, vagy ha van, akkor nem tudjuk megfizetni. A kézi munkát kiszorítja a gagyerák, ócska tömeggyártás, mindenből elvész a valami, csak a semmi ül meg benne.

Úgy látszik a blogban nyári uborkaszezon van, senki nincs, nem ír, nem kommentel.
Pedig baj. ;-)