Kispál búcsúkoncert

Na, ha már fesztivál, én meg elmentem a Kispál búcsúkoncertre. Egyedül mentem és majdnem visszafordultam a bejárattól, mert a hömpölygő tömeg nem hömpölygött, hanem egy helyben állt. Nagyjából 45 perc alatt tettünk meg 20 métert és úgy jutottam be a szigetre. Magam is meglepődtem, hogy milyen türelmesen végigálltam a sort, azt hiszem mire megöregszem türelmes leszek. Szóval ekkor még azt hittem, hogy ezt a csatát megnyertem, mert úgy képzeltem, hogy most is úgy lesz ahogyan volt, kicsit hátrébb állok, ahol már nincs "Joszkele adj nekem is egy sört" és szépen leülök a fűre és hallgatom a már unalomig ismert Emesét meg a többit. Ez volt a terv, a valóság meg nem ez. Annyi ember volt, hogy a nagyszínpad előtt a büfék által meghatározott félkörívben SEHOL nem lehett úgy állni, hogy legalább egy majom ne nyomja az izzadt testét hozzád és ne fújja a füstöt a pofádba, illetve ne locsoljon le sörrel. ISZONYATOS tömeg volt, ennyi embert még tévében sem láttam egy helyen, nemhogy élőben. Sajnos a tömeg miatt nem is tudtam magam átadni a zenének, úgyhogy a vége előtt pár számmal átvergődtem magam a tömegen, néhány ember sörét a pólómra öntöttem, pár lábra ráléptem, pár izzadt testhez hozzádörzsölődtem és röpke fél óra alatt kijutottam a tömegből.
A koncertre nem emlékszem, biztos jó volt. Azt tudom, hogy a Következő buszon-t a Kiss Tibi énekelte. Úgyhogy a következő buszon rajta lettem én is.