hétköznapicsalódások

Még csak szerda van, de már egy csomót csalódtam a héten. Már az is egy nagy csalódás, hogy ezek nagy része kellemes csalódás volt. Tulajdonképpen ez is egy kellemes csalódás hogy a csalódásaim nagy része kellemes csalódás... Na hagyjuk ebbe belekavarodtam.
Nem indult nehezen a hét, a hétfői nagyroham elmaradt. Még majdnem sportoltam is, de aztán elmúlt. Van két kismacskánk, és az anyjuk Zorri, a levendula bokrokból tovább rejtette őket a télikert tető szigetelésébe. Oldalt ő, vagy valaki más felfeszített két kis lambéria darabot, és be a züveggyapotba. Tuggya, hogy onnan ki nem szedem. Mondom a feleségemnek, ha majd kihozza őket, becsinálom a lukát. Istenem de szép ez a nagyar nyelv. ebből a mondatból aztán nem derül ki, sem az hogy ki hozza ki, sem az hogy kinek a lukát csinálom be. Megjegyzem futásúszás után vagyok, és csak nem egyszerű gondolatok jutnakeszembe. Szóval Zorri ezt meghallota, és valószínűleg Lukát védve (my name is Luka...), és tervemet keresztezendő, egyszerre csak egy kismacskát hoz le magamutogatni. De mi is megbeszéltük az Andival , hogy túljárunk az eszén. Amikor gyanútlanul, mikor én nem vagyok otthon, csak úgy véletlenül, lent van mindkét kismacska, csak egy telefon, és én már hagyok is papot meg csapot, és hazarohanok lukbecsinálni. Kétszer is azt hittem itt az idő, és gyakorlatilag a 6. telefon csörgésre már hazaértem a rendelőből. Először csak azt akarta megkérdezni mi legyen az ebéd, de mondta jó lett volna telefonon is. Másodszor meg csak pénzt keresett, de nem talált. Egyenlőre 12-36oznak a macskák. Nappal a lábtörlőn dekkolnak, utána 36 órás üveggyapotszolgálat. Bár a lábtörlő sem mindig fenékig tejfel, mert Lilla keresztlányom miután látta, hogy a nagymacska nem kap enni kétszer is telerakta a macskatálat kővel. Ami a bennemaradt ételízeket átvéve, a cickányoknak nagy falat lett volna, de a vau-vau jóízűen elfogyasztotta. És mikor meghallotta, hogy arról beszélgetünk, hogy milyen nyeszlett ez a kismacska, ő elébe ment a dolgoknak és a mellette álló cserépből vett virágfölddel el is hantolta a kiccicát. Azóta már többször is. Remélem az állat védők nem veszik észre, mi folyik itt Miskolcon, mert nem szeretnék élvetemetés miatt, állatbíróság, vagy igazi elé kerülni.