További képek a koncertről.

Magyarok a Világ Urai Szövetség fellép a cigányság ellen.

Ismét HanSolos!!!!

Sajnálattal kell írnom, hogy voltak akik a helyi, tisztességes polgárokból verbuválódott zenekar helyett vagy világi táncot vagy szintén világi, ámde nem tisztességes helyi polgárokból verbuválódott USA-Ghana meccset nézték. Hát jól elbaltázták, mert a Hansolos profi szinpadon, profi cuccokkal lépett színre. Kicsit beárnyékolta az estét két incidens.

Az egyik, hogy a keverőpult mögé egy süketnémát ültettek, aki nem hallott és kérdezni sem tudott, így a dob hangos volt, az ének meg halk. Az is lehet, hogy vak is volt, mert Barna mutatta ugyan, hogy a monitor hangszórót tegye hangosabbá, de szerintem azt sem tette. Mindegy, vele is eggyel többen voltunk, mert sajnos sok lusta otthon maradt meccset nézni így nagy tömeg nem volt.

A másik incidens kicsit politikai volt. A Magyarok a Világ Urai Szövetség pólótrikójába öltözött biztonsági őr 3 üveg sör és két hordó pálinka után kipécézte magának Dektont, az alacsony cigányembert, hogy bizony ne nézze közelről a zenekart, mert megfájdul a szeme, vagy nagyot fog hallani, vagy csak egyszerűen menjen haza. Az persze nem akart engedelmeskedni, így a Magyarok a Világ Urai Szövetség embere nagyon berágott. Képriport készült erről is.

A zenekar tisztességel játszott, nagyon jól szóltak a hangfalak, már amelyik hangszerre a keverős tett hangerőt. Példányul a bass guitar teljesen halk volt, szegény gitáros otthon is maradhatott volna a Zitával, vagy nézhette volna a meccset, mint sok lusta pilisi, aki nem is jött el.

Őszintén mondom, szerintem néhány AC/DC számot jobban játszanak, mint az AC/DC, sajnos észrevehető volt, hogy a hang elcsúszott, playback volt az egész. De én akkor is jól szórakoztam, Práczky meg honnan a f*szomból tud így gitározni?????????

utolsó (pizza) vacsora

Kavarog a tömeg az utcán. Én kis szállodánk kertjében pötyögök a laptomon, és hallgatom az evanesscence fallen című albumát. A Vera már fáradt volt, fenn alszik a szobánkba. A lányok a bazársoron sétálnak, hátha levadásznak valami olasz fiatal srácot, a feleségem szintén a bazársoron remélem más szándékkal. Bár lehet hogy akkor jobban járnék, mint avval, hogy a maradék pénzünket költi halomra. Megtelt a part, kezdődik a hétvége meg az idény. Reggel hatkor már elkezdődött a parti sétány kipakolódása. Jöttek kézművesnek tűnő árusok, értékesnek, és szépnek tűnő portékákkal, velük szemben a csillogó bazársor, köztük a fekete árusok a rengeteg gagyival. Ugyanazok akik még napközben a strandon árulták a napszemüveget, táskát, ruhát, nike cipőt, most világító szemű inkább makogó mint ugató kutyát, elemes tekeredő kígyót, oázó mászó babát stb... Ma már a strandon is ilyen afrikai, marakesi piaci hangulat kezdett eluralkodni. Az árusok egyre szemtelenebbek voltak. Eleinte még ha nem néztünk rájuk az is elég volt, de később már elzavarni sem tudtuk őket. Én voltam már régen nyaralni, vagy csak ilyen maradi vagyok hogy engem zavarnak ezek a dolgok? Vagy nem így kell nyaralni? Egy biztos a bringámat többet otthon nem hagyom... de legalább nincs több unalmas utibejegyzés.

Firenze, holnap után ET haza

Na ma meg volt Firenze. Rossz szülők módjára magukra hagytuk kicsikéinket, had menjenek le a partra. Ja tengerpartra néző szoba, tőlünk 100 m a víz. Foglaltunk 2 napra napernyőt meg sezlonyt, a lányok kaptak zsebpénzt mi meg be Firenze. Na mondanom sem kell, hogy lányaink ma érezték magukat a legjobban. Napoztak, fürödtek, nutellás pizzát ettek (fúúújjj), meg a néger parti árusokat szívatták egész nap. Odahívták őket, kipakoltattak velük, és aztán panaszkodtak, hogy rossz papa, meg rossz mama nem adott nekik pénzt, és elővették, az előre előkészített félig meddig üres tárcájukat, bizonyítva ezzel hogy, komoly vásárlók lennének ők csak hát a pénz... Vera egy napszemcsit akart, és Dóri le is intett egy árust aki 20 euróért nagyon jó szemüvegeket kínált. Miután megnézték mind a száz darabot, meg talán a Verával fel is próbáltatták, jött a pénztárcás trükk, csak valahogyan belekeveredett egy 5eurós Az árus meg rá is vágta na jól van, akkor ennyiért a tietek. Így vásároltak a lányok 5euós napszemüveget.
Szóval Firenze kicsit lenni csalódás. Bár nagyon kevés idő volt rá, sok sorbanállás, és az Ufizzibe be sem jutottunk. Szép a belvárosi, vagy óvárosi rész, de például a Michelangelo tér ahol lennénék a nagyobb alkotásainak a másolatai egy helyen, az le volt zárva, és Dávid is csak a fenekét meg a hátát mutatta, a többi repro pedig eltűnt. Hiába kereslek sehol sem talállak...

még mindig bringa

Kb. olyan széles kerékpáros út mint a kávai, 4-5 bringás elfér simán egymás mellett rajta, mellette a rendes úton 2 országútis egymás mellett, szépen beszélgetve, mögöttük meg az autók szépen türelmesen. Amíg látom őket 3-400 méter alatt összegyűlik vagy 8 autó mögöttük, azt egy sem dudál. Bárki aki megpróbálná ezt magyarországon, vagy megvernék, vagy letartóztatnák, de az is lehet, hogy kivégeznék. Eszembe jut amikor Gyöngyösön mentem így keresztül, ahol van egy használhatatlan biciklis út(az országútim kereke helyenként eltűnik a repedésekben, keresztben pedig 20méterenként akadály), 3-4 alkalommal is próbáltam az autók között megbújva előre jutni de mindannyiszor feltessékeltek a kerékpár útra a rend éber őrei. Hol udvariasan, én nem tehetek róle tudom hogy szar az út de a szabály az szabály. Hol pedig agresszívan ha nem megyek fel feljelent!!! Legdurvább a Dunakanyarban volt. Kerékpár út, de a végét jelző tábla kb 300 méterrel előttem. A kerépárúton ténfergő részeg óvodások, mondom nem gangolok beléjük ezerrel, bekötő illetve kikötő úton, az autók közé gurultam. Rögtön SZIRÉNA!!! mondják visszamenjek a biciklis útra! Kerülöm a csoportot, de egyébként is itt kijön az útra a bringásút. Bevágnak elém, leszállítanak a bringámról, átsétálok az árkon, meg az óvodáscsoporton, tekerek 50métert biciklisút vége, ismét az országúton vagyok. Kb 400 méter után az útról a szembejárdára vezetődik a kerékpárosút. Baker ott állnak a végén és nézik, felszenvedem-e magam a 10cmes járdaszegélyen keresztül, a gyalogosok közé. Mosolygok és persze felszenvedem. Öltek már kevessebbért is. Teljesen bűnözővé tett a kerékpárom, érzem én lettem a társadalom rákfenéje, vagy valami ilyesmi. De a történetnek még itt nem volt vége. Kismaroson a bringásokat kivezetik a dunapartra, de onnan nem tudok közvetlenül feljutni a házunkhoz. Mindenképpen kell megint legalább 300métert a 2/a úton tekernem. Egy életem egy hal álom, spdben nem tudok ennyit lesétálni, gondoltam leveszem a cipőm és mezítláb, de az olvadozó aszfalt miatt ezt is elvetettem.A félelem a csontomig hatolt, de aztán belevágtam. 50-re felgyorsítottam, mindjárt itt a vége, ott a bekötőút. Késő. Lassít mögöttem az autó mellém húzódik, tekeri le az ablakot, mondja húzódjak le. Utolsó erőmmel még egy erőset nyomok pedálon, lefordulok hátra sem nézve át a vasúti átjárón, fel az úton. Váratlan manőveremmel lerázom őket. Remélem nem követnek, nem jegyeztek meg, és nem köröznek. Azért még napokig nem merek tekerni, inkább csak futkározok a Börzsönyben.
Egyébként itt Olaszországban az idő szép, a lidó kicsit unalmas, meg drága, mindekinek kitartást otthon.

sétáltunk a viharos parton

Nem gondoltam volna, hogy szabadság alatt így el tud fáradni az ember. A lányaim azt tervezgetik, hogy fogják kipihenni az utazás fáradalmait. Ma a tegnapi tartalmas nap után, olyan tartalmatlan bícsest terveztünk. A testvérvárosunk hegyek között fekszik. Igazi bringás terep. Ki van írva az út mellett egy csomó helyen, hogy figyelmesen vezess bringások!!! Nagyon szimpatikus. És ez olyan főút mellett van kiírva, mint a mi 4es utunk. Minden tele olasz mezbe öltözött országútizókkal. A tengerparton is csapatostul tekeregnek. De az igazi szívfájdalmam, meg örömöm is itt a hegyek között a szerpentineken látni őket. Irigykedek. Szóval ma lementünk a földközi tenger partjára. Néztem is hogy ezen az oldalon sokkal kevesebb lidót, fürdős tenzserpartot jelölnek a térképen. Mondom itt nem akarnak fürdeni? Basszus itt nincs szabadstrand. Mindenhol magánkézben levő strandcsíkok, napernyőkkel meg slezlonokkal. Így mondta ki árpi! Szóval belépőt nem kell venned, csak egy ernyőt meg széket bérelned, és akkor használhatod a strandrészt, wct, stb... Nekem az ilyesféle nyaralás kicsit erős, de hát a lányaimnak bejön. Szálloda, sétány, üzletsorok. Viharos szél hatalmas hullámok. Remélem Firenzébe még bejutunk. Az a 'tökös' csávó az ufizziben azért felkeltette az érdeklődésüket. Az esti pizza ma is tökéletes volt. Nem tudtam hogy a vékony tésztást is szeretem. Megint jól elbeszélgettünk MARCO-val, de most csók nem volt. Eszte caffe es fantastico, but italiano girl is not bene, just hungarien. Na kb így...

pisai ferdetorony

Na 4 nővel bejárni Olaszországot nem egyszerű dolog. De mára már egész jól összerázódott kis családunk. Ma jó turisták voltunk, és szépen városnéztünk. Először Luccába mentünk olasz illetőségű, pilisi ideiglenes lakhelyű Umbertó vezetésével. Mondta úgyis dolgozik 8tól, bekísér bennünket, meg idegenvezet is kicsit. Mondtuk nekünk is jó a kilenc órás indulás, és amikor 9.20kor hívtuk, hogy pár percet késünk, még akkor sem roppant össze. Lucca gyönyörű kis város, az időnk meg véges, úgyhogy csak mintegy 6 órát sikerült ott eltöltenünk, hogy még legalább 2 óránk maradjon Pisára. Na az a torony ahogy Fanni lányom mondta, tényleg nagyon ferde. Annyi ember van, hogy 2 napra előre kell megvenni a jegyet (na mondjuk ez kicsit túlzás, de így hétköznap 3-4 órás előjegyzésre lehet jegyet kapni), és az ára is elég borsos. A mi kis szegény pilisi hátrányos helyzetű családunknak mintegy 20ezer forintjába került volna, a 15 perces feljutásosbámészkodás. Még egyenes toronyba se, nem hogy ilyen összevissza ferdébe. Helyette fotózgattunk meg aludtunk a fűben. Minden ember készít egy-két olyan fotót, hogy beáll és kezével maga elé nyúl a semmibe, mintha támasztana valamit, aztán a fotográfus addig ügyeskedik, amíg nem tud olyan képet csinálni, mintha a tornyot támasztanád a kidőlés megelőzése végett. Ami kívülről nézve egy blőd, hülyeségnek tűnik, hogy valaki ott tájcsízik a fűben aki meg fotózza mondja még így még úgy, aztán együtt, nagyokat vihognak a képen. Az első 2000 embernél azt mondod ezek hülyék, de aztán mégis csak elkap a kíváncsiság, és te is csinálsz pár ilyen képet. Aztán mikor vínnyogva nézed vissza, felnézel és ugyanazt a megvető tekintetet látod az újonnan érkezők szemében, ami szerintem az enyémben is volt. Ezek meg mit bohóckodnak itt???? Ma volt az első nap, hogy nem ettünk se pizzát, se tésztát. Mondjuk nekem kicsit hiányzott... Vacsora a tengerpatron, köveken ülve, naplementét nézve. Toscanai zsemle, pármai sonka, paradicsom, sajtok... Színek és ízek kavalkádja.