2017. július 29., szombat

Kiraboltak/ Meru1

Nem siet itt senki. Itt àllunk a nemzeti park bejàratànàl. Elakadt az èlet. Àllìtòlag belassult az internet ìgy mem tudjàk a kiadni a belèpèsi engedèlyeket. Vàrunk csak vàrunk... A 3 napos tùràra kaptunk egy gàjdot egy szakàcsot egy portert ès egy mosogatò lànyt. A Meru első napjàn kiraboltak. Amikor nekikezdyem a dobozba összekèszìtett ebèdemnek a nemzeti park egyik szaletlijàban hàtizsàkomat hanyagul magam mellè raktam szendvicseimet kicsomagoltam egy pillanatra elfordultam velem szemben ült Gyuszi ès mikor visszafordultam hirtelen egy vicsorgò pàviàn ugrott közènk az asztalra felkapta a kèt szendvicsemet, a dobzos üdìtőmet meg a kekszemet majd miutàn visszavicsorìtottam rà tàvozott zsàkmànyàval. Egyedül a bamànomat hagyta meg... A nap màsodik fele vègre beindult. A Meru hegy az Arusha nemzeti parkban van. Ugyan ùgy mint a Kilimanjaròhoz itt is fegyveresekkel őrzött kapun keresztül juthat be az ember. Ès a kaputòl nem sètàlhatsz tovàbb mert dendzseresz dendzseresz... Mert? Vadàllatok! Vègül mikor dzsippel elindultunk tènyleg làttuk hogy dendzseresz. Kb 200meter utàn egy elefànt pucsìtott az ùt felè, tovàbb meg bivalyok meg varacskos disznòk legelèsztek. Az ùt mellett zebra. Mondom lefotòzom. Ki akartam szàllni az autòbòl de megint csak dendzseresz dendzseresz... A fàkon majmok meg pàviànok mindenfelè. Mint ahogy azt kèsőbb kirablàsom soràn megtapasztaltam tènyleg dendzseresz. Szòval megèrkeztünk a következő ellenőrzèsi pontra ahol kaptunk egy fegyveres vezetőt aki megvèd a vadàllatoktòl. Mondjuk vele főleg a hàzaknàl talàlkoztunk ès inkàbb csak megkèrdezte minden renben? Ezt nem teljesen èrtettem mert ha azt vàlaszolom nem nincs rendben megtàmadott egy kafferbivaly akkor visszamegy ès megbosszulja? Persze szerintem nincsen veszèly az àllatok rèszèről. Sokkal inkàbb ùgy èrzem hogy a helyi erőket regulàzzàk. Ha nem kapunk azonnal szobàt, vagy szüksègünk van valamire azonnal ugraszt valakit hogy semmiben ne szenvedjünk hiànyt. Èrdekes volt hogy a mi embereink akik vègtelenül rendesek kedvesek kicsit szerencsètlenkedtek az indulàsnàl. Odajött azt mondta èn vagyok a rèndzseretek minden rendben. Mondom persze csak màr vagy hàrom òràja indulunk. Odahivatta a vezetønkent a szakàcsot a sofőrt aztàn 5 perc mùlva indultunk... Ahogy felfelè haladtunk teljesen olyan èrzèsünk volt mintha Magyarorszàgon tùraàznànk. Először a Börzsöny lankàin haladtunk majd az Aggyeleki karsztot kereszteztük. A furcsa csak az volt hogy egy fekete vezetőnk van. Vègre àtkelünk egy hìdon badbanàn fa. Ez màr a dzsungel? Az első nap 2500 mèteren alszunk kis fahàzakban. Mikor felèrünk kis műanyag tàlkàban hoznak forrò vizet mosakodni. Gyuszi rànèz az emberünkre. Muszàly ezt? Nem kell mekem ez a tàlka melegvìz. Csèndzs bìr! Wash wash! Na jòl van... A vacsoràra a szakàcsunk nagyon finomat főzött valami krèmlevest, tèsztàt meg marhapörkölt szerûsèget. Ja ès előètelnek pattogatott kukorica meg tea.

1 megjegyzés: