14-e este 6 óra. Vacsora, tervezgetes. Holnap
hajnal 2kor tervezzük az indulást. Pakolas. -13 fok körüli hőmérsékletet ír az
előrejelzes, minimális széllel. Úgy számolom hajnali napfelkelte lesz a
leghidegebb.
Az öltözet. A technikai bakancsom mèg vékony zoknival is -30ig
bírja. Tehát vékony zokni, egy vékony aláöltozet (cicanagrag, technikai
hosszúujjú póló) erre veszem a maszó nadragom, felülre pedig egy szélálló
polgárt. Sapka, fejlampa, hágóvas. Kicsit biztos fogok fázni, de 2km meredek
emelkedéssel kezdünk az izmok majd termelnek elég hőt.
A zsák. Tartalék
öltözet. Egy héj kabát, kesztyű, kesztyűre huzható hèjkeszttű, buff sálnak,
maszknak egyaránt használható. 2 szemüveg, pehelykabát. 4 marsszelet, 2energia
gél, 2.5l isosztár, fél l energia szörp. Naptej 50+ faktorral, a nagy magasság
miatt így is óránként kell kenni. Labello. Telefon. Gyógyszerek, fájdalom
csillapito, sotabletta, hanyingerre. Kotszer. Beülő, kötél, jégcsákány. Ez
utóbbiak egymás biztosításához szükségesek. Bár úgy gondoljuk nem lesz rá
szükség, jobb a békesség.
Este 8ora. Bebujok a hálózsàkomba. Aludni próbálok.
Zakatol az agyam. Bent van a zabszem. Csabival megbeszéljük, hogy az első
szakaszon amit már bejartunk én megyek elől, én diktalom a tempót. Próbálom
behunyni a szemem, elkezdek fulladni. Bepánikolok, kapkodom a levegőt.
Nyugtatom magam minden rendben lesz. Elszundítok.
22 óra. A kazahok nagy
robajjal, hangoskodva jönnek, vagy mennek. Melegen van 19 fok van a szobában. És
ez csak az embertömeg hője. Passzív szóba. Pisi pár korty ivás, vissza aludni. A
fulladás, legszomj állandósul.4200on vagyunk, ahol kb felé annyi az oxigén de
nem kéne hogy érezzem. Vergődéssel telik a következő 2óra. Megint pisi, megint
2-3 korty folyadék. 1kor végképp nem bírom, felkelek. Felöltözök, kimegyek.
Német, és egy kazah csapat készülődik velünk együtt.
Hajnali 2óra. Gyönyörű
tiszta az idő. Csillagos égbolt, félig telt hold. Kicsit fázok, bekapcsolom a
fejlámpám, Mészi Csabi szól indulhatsz doki. Nekilódulok az emelkedőnek, Moni
szól, kicsit gyors a tempó. Lassítok. Többször is bejártuk ezt a szakaszt, menne
már csukott szemmel is. Több csapat fejlámpáinak fénykígyoja araszol felfelé. 50
perc után állok mèg először. Siginèl kitör a magashegyi hiszti. Tulajdonképpen
igaza van gyakoribb megállást ígértem. Ági sincs a toppon kicsi fáradt, kicsit
nyűgös. Iszunk, kis Csoki, tovább.
3.20 a Pasztuhov sziklákhoz érünk.
4800mèter. Fázok. Felveszem a hèjkabátom. Kb másfél óra a napfelkelte. Öltözzön
mindenki. Jõn a hideg. Van aki zenèt hallgat, úgy múlatja az időt. Az emelkedő
olyan meredekségű hogy nincs erőm egyenesen felfelé. Cikkcakkba kezdek ami
sokkal kènyelmesebb, ès igy is jol haladunk felfele.
4óra. Elértük a sziklák
tetejét. Van aki idáig feljött ratrakkal. 5100mèter. Megüt a magasság. Elfogy az
erőm, nem bírok folyamatosan haladni. Jól taposott nyom van előttem, nem kell a
biztosítás. A hegy oldalában haladunk az úgynevezett traverz részén. Az
Elbrusznak két csúcscsa van. A két csúcs között egy nyereg 5400on. Ide vezet a
travarerz. Kis emelkedéssel szelve át a kb. 30 fok meredekségű hólejtőt,
hegyoldalt. Ez a rész lenne a legveszélyesebb a kicsúszás miatt, ha nem lenne
széles taposott, nem jeges nyom. A fáradtságtól, oxigénhianytól minden olyan
álomszerűvé válik. Szédülök, lüktet a fejem. Fulladok. 5-8 lépésenként megállok.
Ahogy elkezdődik a napfelkelte, amitől megváltást remélek, jön a hideg is. A kis
szél miatt, a hőérzet -20 foknak felel meg. Erre nem számítottam. A testek nem,
de a kézújjaim fázni, majd zsibbadni kezdenek. Mozgasd a lábújjakat a cipőben,
kéz ökölbe szorít felenged, összedörzsölni a tenyereket. Minden kapucnit
felvenni, behúzni. Minnél kisebb legyen a hővesztés. Mozogni, nem megállni.
Ahogy elér a napfény minden sokkal jobb lesz. Biztatom a többieket is. Gyerünk a
napfény felé. Raébredek, hogy a délnyugati oldalon vagyunk ide csak sokára jut
el a közvetlen napsugár. Látom hogy az első sugarak súrolják a nyugati csúcsot
amit célul tűztünk ki. A csapat szétesik, biztatjuk egymást, el kell érni a
nyeregig. Ott pihenünk.
7óra. 5 órája jövünk és mèg 3óra a csúcs. 5300 a
magasság. Folyamatosan zsibbad az újjam, de azt úgy érzem kontrollálni tudom.
Lassan elérnünk a nyeregbe, de látom hogy a napsütötte terület, mèg kb 100mèter
felfelé egy meredek hólejtőn. Gyerünk ne üljön le senki. Ki kell érni az
árnyékból. Minden erőm elhagy, 2 lépésenként állok meg. Iszonyú a legszomj, csak
ne ájuljak el. A botomra dőlve zihálok. Gyerünk mèg 40mèter, mèg 20. Nem tudom
kit biztatok magamat vagy a többieket.
7.49 elértük a napsütéses részt.
Mindenki fáradtan leroskad a hóra. Befagyott a vizem. Pillanatok alatt
felmelegít a nap. Visszatér az erőm. Eszünk, pár koryot tudok inni a fagyott
energialöttyből. Egy zselét is betolok. Mindjárt nem olyan szörnyű a világ.
Látom hogy nem csak a mi csapatunk esett szét. Sokan pihenünk az oldalban. Jenő
is elkészült remeg, úgy érzi elfagyott a labujja. Leveszi a bakancsot,
dörzsöljük a lábát, iszik eszik kap egy kis gyógyszert, és hamar regenerálódik.
Újra nekiindulunk, innen már mindenki saját tempóban. Nem tudok folyamatosan
menni a fullasztó oxigenhiány miatt, de nem zavar, mostmár feljutunk.
10
óra. 100mèterrel a csúcs előtt már felengedek. Tudom hogy jön az érzelmi
inkontinencia. Végig fut a fejemben hogy milyen hosszú volt az út idáig. Kiket
ismertem meg, kiket vesztettem el közben. A csúcsra érve, látom hogy nem csak én
érzékenyültem el. Nem szólok senkihez leülök, kavargó gondolatokkal, és
érzésekkel csodálom európa tetejéről a leírhatatlan kilátást. Összeszedem magam,
mindenki mindenkinek gratulál, megölelgetjük egymást. Fotózkodunk. És
elindulunk lefelé.
Visszatérve a nyeregbe látom hogy pár embert elkapott a
kínzó fejfájás. Van aki az erejével készült el teljesen. Pihenés, gyogyszer,
folyadék után lassan elindulunk lefelé. A német csapat mèg csak most érte el az
utolsó meredek részt. Az idő gyönyörű továbbra is. Csabival 5050 mèteren
levesszük a hágóvasat, és bakancson, meg seggen lecsúszunk a házig. Pakolunk és
le a jeges havas lejtőkről, le a civilizációba fürdeni, normális kaját enni,
tiszta ágyban aludni.
Szép volt gyerekek! Gratulálok! Most már jöhet a fröccs meg a Hortobágy! :)
VálaszTörlésEz semmi, nekem meg kellett állnom pisilni amikor Kávát futottam és kiejtettem a slusszkulcsot és rápisáltam. Nagyon félelmetes volt, de túléltem.
VálaszTörlésJa, és nekem a Balaton a Riviéra! Hajrá!
Basszus, minket meg itt hagytatok! Gratulálok, alig irigyellek benneteket! Éljen az érzelmi inkontinencia! Gyuri
VálaszTörlés