Én nem szeretem a focit, mert idejétmúlt, unalmas sport, rossz szabályokkal. Lassú és unalmas, néha eredménytelen, mint egy rossz horgászat. Mindegy, aki szereti nézze.
Azonban a szállodában volt egy TV-szoba, ahol óriás kivetítőn nézték páran a Spanyol-Német nagyon izgalmas meccset. Már akkor kiakadtak, amikor elmentem normál tempóban a képernyő előtt, nem értem ezek még nem láttak meccset? Azt hiszik, hogy 4 tizedmásodperc alatt tud valami történni? Néha 90 perc alatt sem...
Aztán úgy tettem, mintha értenék hozzá, néztem, amikor rosszaltak valamit és is rosszaltam ("íveld már a túloldalra, vak vagy???), amikor csóválták a fejüket én is csóváltam. Egy örökkévalóságnak tűnő 40 percig néztem a meccset velük, unalmas volt, mint a járókeretes nénik futóversenye...gondoltam megviccelem őket: amikor már alig volt hátra vagy 2 perc megkérdeztem: "a németek a fehér mezesek?" Látnotok kellett volna az arcokat. Aztán kijöttem.
Még másnap reggel a reggelinél is összesúgtak mögöttem. ;-)
A múltkor én is feltettem itthon egy ilyen kérdést, csak nekem a fiaim még nem néztek így rám, nagy lelkesen mesélték, hogy melyik csapat milyen mezben van. Nekem az a fociban tetszik, hogy Peti fiam minden csapat országát megkeresi a földgömbön és tudni akarja, mi annak az országnak a fővárosa. Látod, mennyi mindenre jó a foci. És annak is örülök, hogy ők is fociznak, képzeld el a két kis pasit, amint életük legnagyobb élménye a sport. Szóval én nem bánom a focit és a világbajnokságot. Az meg még plusz öröm, hogy amikor a férjek összejönnek meccset nézni, süthetek nekik pogácsát :-)
VálaszTörlésDe micsoda pogácsát! A pizzás nagyon komoly volt! Lehetne vasárnap is? :-)
VálaszTörlésMindent el fogok követni :-)! Hátha sikerül kenyeret is sütnöm, az is nagyon finom! :-)))
VálaszTörlés