2010. június 5., szombat

egy asszony illata

Na elmentem tekerni! Max. 2 óra. A single speeddel egyébként se bírnék többet. Csak hogy mozogjak kicsit. Ez a bringa is Kasa féle építmény. Az a jó benne hogy egyesíti a monty, országúti, és paraszt (ahogy lányaim mondják a mezei egysebességes nagymama féle) kerékpárok hátrányos tulajdonságait. Nem lehet váltani, hegyre nehéz, lejtőre meg lassú, síkon meg kényelmetlen hosszú távon. Dehát régen is csak ilyen bringák voltak. Meg edzeni ez a jó. Masszív, nehéz, és folyamatosan az az érzése az embernek, hogy de jó volna egy kicsit könnyebben vagy gyorsabban tekerni. Dógozzá meg a kilométerekért! Nahát ezért használom én csak 1-2 órás tekerésekre, jellem formálásra. Annyira szép idő volt, jó volt a kv farmoson, hogy inkább töltődni éreztem magam, nem merülni. Szele előtt még megelőzött egy autó, csinos nő (csaj?) ült benne, szerintem még rám is mosolygott, ahogy elment mellettem, és illatával hosszan kijelölte a nyomvonalam... Na ezért a részért biztos kapok itthon, de nem lekváros fánkot. szóval 3 óra telt el és még mindig tekertem. Annyira gáz ez, hogy normális emberek szépen csinálgatják a kertjüket, füvet nyírnak, autót takarítanak, mosnak... Én meg csak eltekerem a zéletem egy részét meg ilyenek. Benne voltam a tápióság szívében, kellemes pofaszelem volt, edzésen ez ajándék, és Tápiószelénél még beiktattam egy 20km kerülőt, Tápiógyörgye, Újszilvás felé. Gyönyörű az a rész. Főleg most szép zöld meg vizes minden. Olyan volt a levegő mintha őserdőben tekernék. Vettem isotópos italt magamhoz, ami a tejes kvval reakcióba lépve, hagy ne ríjjam mit csinált. Innentől kezdve 16 kmes etapokra osztottam a távot, közben csináltam még pár guggolást, integettem a P.Áginak aztán mondom innen teljes erőből szerelem, meg nyár. És amikor az ember már-már legyőzhetetlennek érzi magát, defekt!!!!!!!! És hol? Azon a részen ahol se előre se hátra csak nyomja meg a piros gombot és nyugodjon békébe. Se bekötő út, se egy hely, ahol meg lehetne állni. A kocsik ezerrel, az út mellett derékig érő csalán. Mint minden jónak ennek a tekerésnek is azért vége lett egyszer. Káván nem éreztem úgy hogy hazáig valaha is el tudok tekerni. Levékonyodva énekeltem: Lobog a hús a csontokon, széllel szemben a képzelet... Meg is jegyezte a felségem mikor haza értem hogy nem nézek ki túl jól. Na ezt én is így éreztem. Mérleg meg 5kgmal kevesebbet mutatott. Pedig azt hittem eleget ittam...

1 megjegyzés:

  1. Látod-látod, bejöhettél volna hozzánk egy kis ballagási ebédre :-) De legalább már tudod, hol lakunk! Pont ott! És azért kicsit büszkén dobogott a szívem, amikor láttam, Szele felől érkezve szülőföldemen tekersz...
    Egyébként a zongoracipelés óta ez jár a fejemben: fel kellene ülni a bringára, és addig tekerni, amíg le nem fogyok :-)))))

    VálaszTörlés