2010. április 10., szombat

Egy gondolat a magyar ügyintézés margójára

Normális esetben, ha te árulsz valamit akkor köteles vagy arra valamilyen szinten garanciát vállalni. A garancia (szavatosság, jótállás) az értéktől függ, de általános.
Mennyire visszás az a helyzet, ha valami nem a tiéd, mégis neked kell rá vállalnod garanciát és ha nem teszed meg, akkor téged büntetnek meg.
Ez abszolút nonszensz, csak egy esetben lehetséges, ha az állam intézi így. Egyik eklatáns példája a magyar rendszer a gépjárművek rendszámtáblája esetében. A táblát ki kell fizetned, meg kell vásárolnod, de nem lesz a tiéd, hiszen a belügyminisztérium tulajdona, ha kivonod az autót a forgalomból le kell adnod. Természetesen ilyenkor is fizetned kell, nem pedig visszaadják a pénzt, amiért vetted a rendszámot, ami nem lesz a tiéd. Másik visszásság, hogy ha a betűk lekopnak, olvashatalanná válnak, akkor a rendőr téged büntet meg, nem a gyártóját (Plaket Kft,) és neked kötelességed venni ilyenkor egy újat, amit nem intézhetsz "garanciában" hanem mindenki természetesnek veszi, hogy fizetned kell megint. Az ügyintézésről nem akarok beszélni, mindenki járt már okmányirodában, ordibáltak mellette a svédek, akik családostól járnak oda és nem tudnak halkan beszélni...és büdösek is.

Vannak primitív országok, ahol a rendszám személyre szól, átteheted a másik autódra, hiszen egyszerre úgysem tudsz 2-3 autót vezetni és a rendszámra kötöd biztosítást. De a feleséged vezetheti és nem is kell meghatalmazás és anyja neve 3 példányban, tanukkal. Vagy tanúkkal? Ezt sosem tudom. Tanu az oké, de tanúkkal?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése